Design és munkaszocializáció találkozása a kis nógrádi településen, Mátraverebélyen
Munkaszocializáció és minőség, felzárkóztatás és dizájn, újrahasznosítás és közösségépítés mind-mind jól megférnek egymással egy kiteljesedő projektben, melynek elsődleges helyszíne a Nógrád vármegye Bátonyterenyei járásában található Mátraverebély.
A község 2020-ban csatlakozott a Felzárkózó települések programhoz, melynek helyi megvalósítója a Máltai Szeretetszolgálat. A karitatív szervezet Jelenlét Ponthoz kapcsolódó közfoglalkoztatási programja 2021 tavaszán vette kezdetét.
„A varróműhely indításának gondolata már ekkor felvetődött, elképzelésünket Berki Judit régióvezető is jó szívvel támogatta. Amíg nem voltak gépeink, kézműves díszeket, rongyszőnyegeket készített a csapat, leggyakrabban Dia kolléganőm hozta a különböző ötleteket. A készségek fejlesztésén és a közösség összekovácsolásán volt a hangsúly akkoriban. Igyekeztünk ösztönzően ható, konstruktív munkahelyi légkört teremteni, ahol mindenki kibontakozhat.
Akkori adósságkezelő kollégánk, Nagy Zsolt Menyhért és felesége Marcsi szombatonként társadalmi munkában még fakultatív foglalkozásokat is tartottak. Keresztelő ingek és más liturgikus textiltermékek készültek jó hangulatban, átadva és elsajátítva eközben a varrás tudományát” – emlékszik vissza az első évre Göbölyös Zsolt programvezető. „A munkaszocializáción és műhelyszerű tevékenységen túlmutató nem titkolt célunk egy piaci alapon működő, mégis családias varroda életre hívása, amely munkalehetőséget biztosít helyi asszonyoknak”– teszi hozzá.
„A közeli Bátonyterenyén és Pásztón korábban nagyobb varrodák működtek, Nagybátonyban még egy harisnyagyár is volt, ezekbe az üzemekbe Mátraverebélyről is sokan jártak dolgozni. A faluban még ma is lakik nem kevés szakképzett és szakmai gyakorlattal rendelkező betanított varrónő. Ez egy olyan adottság számukra, amivel kezdeni szerettünk volna valamit” – vázolja az alapokat Szappan Lászlóné Diána szociális munkatárs, aki korábban az önkormányzatnál közfoglalkoztatás-szervezőként is dolgozott, később pedig a Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal EFOP projektben volt szociális segítő és programszervező. Megszerzett tapasztalatait jól tudja kamatoztatni mostani munkakörében, s persze az is nagy előny, hogy személyesen ismeri a lakosokat, tudja, ki mihez ért, ki milyen tevékenységbe vonható be eredményesen. „A műhely indulásakor három fiatal és két középkorú hölgy alkotta a csapatot, utóbbiaknak szakmai gyakorlatuk is volt. A személyi összetétel azóta változott, volt több csere is. Ma már látjuk, hogy a fiatalabbakat valamivel nehezebb bent tartani, ez jelentős részben az élethelyzetükből fakad” – mesél a kezdetekről Diána, aki maga is szívesen kézimunkázik és amennyire ideje engedi, örömmel kapcsolódik be a műhely tevékenységébe. A dolgozók kiválasztása mellett a kollektíván belüli konfliktuskezelésben is gyakran vállal szerepet.
„A mátraverebélyi egy kísérletező, kreatív műhely, ahol a tervezés, ötletelés is közösségi munkamódban zajlik. Együtt találjuk ki, hogy mit fogunk csinálni, tulajdonképpen egy közös alkotási folyamat részesei vagyunk” – tudjuk meg Káli Bettytől, aki 2022 májusa óta projektmenedzsereként vesz részt a műhely életében. „Amikor munkába álltam, mindössze egy hónap állt rendelkezésünkre, hogy a Rozália Fesztiválon egy teljesen új termékkel jelenhessünk meg és ez sikerült is. A polisztirol golyókkal töltött babzsákfotel ekkor vált emblematikus termékünkké. A foglalkoztató műhelyből szeretnénk továbblépni és professzionális irányba elmozdulni. Ennek első lépcsője volt talán a babzsák tökéletesítése és magának a munkafolyamatnak a kialakítása, amire nagy figyelmet fordítottunk. A minőség és a határidők tartásának képessége kulcskérdés, mindkettőre törekszünk azért, hogy idővel egy piaci alapon működő, igényes dizájntermékeket előállító varrodává válhassunk. Távlati célunk, hogy az elhivatott és jó szakemberek helyben tudjanak tisztességes munkabérért dolgozni kiemelkedve a közfoglalkoztatásból. Ezt az utat szeretnénk mindenképpen bejárni. Az mostanra már körvonalazódik, hogy megrendeléseink lennének szép számmal. A működési forma kiválasztása, az értékesítés rendszerének a kialakítása és a marketing megszervezése még fontos előttünk álló feladatok. Egy mikrotérségi projektben gondolkodunk jelenleg, amiben Mátraverebélyen kívül Nagybárkány és Lucfalva lehet még érintett” – vázolja a jövőre vonatkozó terveket Káli Betty.
A Jelenlét Pont alagsorában működő varróműhelyben különböző dísztárgyak, szatyrok, babzsák fotelek és puffok mellett gyógynövényekkel és más természetes anyagokkal töltött közérzetjavító párnák is készülnek: fürdőpárna kenderből, izomlazító párna tönkölypelyvával és szempárna gyógyanyaggal relaxáláshoz. Ezek előállítása a kisebb méretből adódóan fokozottan fejleszti az apró motorikus kézmozdulatokat és a varrási technikát, pontosabb munkavégzést is igényelnek. A természetes anyagok alkalmazása mellett az újrahasznosítás is hangsúlyosan jelen van a projektben, ami tükrözi az értékorientációt.
„A használt farmeranyagok beszerzésében a fővárosi központban dolgozó munkatársaink, Barta Beatrix és Válóczy Edina segítenek nekünk, akik már több alkalommal is szerveztek sikeres gyűjtő kampányokat. Most éppen arra készülünk, hogy az adományozók jó szándékát egy jelképes ajándékkal köszönjük meg: ülőpárnák készülnek az újrahasznosított farmerokból, s az ezeken található zsebekbe helyezzük el a köszönő leveleket. A használt anyagokból nem csak párnák és babzsák fotelek készülnek, régi bútorok is új életre kelnek a műhelyben. Az újrakárpitozást követően ezeket is tovább használják, így nem válnak hulladékká. Aki valamennyire jártas a textíliák világában az tudhatja, hogy a különböző minőségű anyagok összehangolása, összeillesztése külön kihívást jelent, ezzel együtt is mélyen elkötelezettek vagyunk újrahasznosítás terén, a környezetterhelés csökkentése fontos szempont számunkra” – vall a tudatos értékválasztásról és az újrahasznosítás gyakorlatáról a projektmenedzser.
A szakmai fejlődés biztosítása, a munkamotiváció kialakítása és fenntartása, illetve a munkahelyi közösség fejlesztése egyaránt hangsúlyos elemei a projekt célrendszerének, áthatják a napi működést is. Esztétikai fejlesztést céloz a különböző színű munkaruha vászon alapanyagok színtervezése, azaz több szín kombinációjának használata a tárgyalkotásban. Ezzel a módszerrel már a tervezési fázisban bevonódnak a munkavállalók. „A jól sikerült darabokhoz ösztönszerűen vonzódnak, fejlődik harmónia-érzékelésük. Az újrahasznosított farmer alapanyagok darabjainak összehangolása során a forma és arányértésük fejlődik. Ezeket a módszereket a művészetterápia is alkalmazza, hiszen a tevékenység visszahat az egyén lelki és pszichés állapotára. A tervezési szakaszba történő bevonás elősegíti az alkotás élményének megtapasztalását, elősegíti a motiváció kialakulását és megerősödését. A készítendő tárgyak kiválasztása esetében lényeges szempont, hogy olyanokkal foglalkozzunk, amik nem állnak messze az alkotók életvitelétől, vagyis el tudják képzelni a saját környezetükben, a saját életükben is. Újabb típusú tárgyak készítésével igyekszünk érdekessé tenni a napi munkavégzést és fejleszteni a munkatechnikát. A pozitív visszaigazolások és szakmai sikerélmények mellet ezeknek is a tényezőknek is fontos lélektani szerepük van” – mutatja be a motiváció kialakításának és fenntartásának eszközrendszerét a projektmenedzser.
Jelenleg négyen dolgoznak a műhelyben – az ötödik munkatársat éppen keresik. „Nem gondoltam volna, hogy valaha visszaülök még gép mögé, de nem bántam meg egyáltalán. A légkör családias, öröm ide bejönni minden reggel, olyan mintha már évek óta itt dolgoznék. Mindenki kibontakozhat, hozhatja a saját ötleteit, igazán változatos az, amit csinálunk” – mondja Erika, aki nemrég csatlakozott, szakképzett varrónő, azelőtt utoljára majd harminc éve dolgozott varrodában. „A teljes munkafolyamatot munkafázisokra bontjuk szét és közösen egyeztetjük, hogy pontosan kinek mi a feladata” – erről már Ildikó beszél, aki betanított varrónőként már az indulástól erősíti a csapatot.
„A munkahelyi közösség fejlesztése során kiterjedt a figyelmünk arra is, hogy a nehéz élethelyzetben lévő munkavállalók a problémáikat szűrés nélkül behozzák a munkahelyre. Az ebből adódó ingerültség, türelmetlenség, hibás munkavégzés ellenszerének nem a fegyelmezést, hanem az értő figyelem módszerét alkalmaztuk és tanítottuk. Az egymás közötti konfliktusokat az empátiára való képesség fokozásával tompítjuk. Különböző ünnepkörökhöz kapcsolódó közös lélekhangolódással, gyógyteázással, pozitív élmények megosztásával is igyekszünk erősíteni a közösségi érzést. A varróműhely – még ha külön szinten is – fizikailag a Jelenlét Pont épületében található, annak dolgozóival együtt alkotunk egy munkahelyi közösséget. A ház esztétikai fejlesztésében is komoly részt vállal a kis csapatunk a régi bútorok újrakárpitozásával, függönyök és babzsák ülőbútorok készítésével. Napi együttműködésünk a Jelenlét Pont munkatársaival szinte modellértékű, kiegészítjük, erősítjük egymást minden téren” – fejti ki részletesen a működési elveket és a projekt vállalásait a Káli Betty projektmenedzser, aki tervező, közgazdász és vidékfejlesztő is egyben, s valamennyi korábban megszerzett tapasztalatát igyekszik kamatoztatni, ötvözni ebben a projektben is. „Az emberekben meglévő tisztaság és a minőségi emelkedés lehetősége az, ami leginkább inspirál. Nehézségek persze adódnak menet közben, de töltekezünk egymás által” – vall a személyes motivációiról.
Rövidesen egy igényes katalógus is készül majd a műhely produktumairól, melyben valamennyi fő termékcsoport megjelenik: a polisztirollal töltött különböző méretű ülőbútorok, a közérzetjavító párnák, a rekárpit munkák és a méteráruk is. A szintén promóciós célokat szolgáló mintadobozba egy mini babzsák is kerül majd a katalógus mellé.
Szerző: Murányi Norbert
Fotós: Szávics Attila